• megfelelő táplálék (zasz),
• helyes életmód (szpjod-lam),
• gyógyszerek és (szman),
• külső gyógymódok (dpjad-pa).

A táplálékokat ún. belső minőségeik szerint rendszereztek - mely rendszerezéssel a Négy Gyökér Ízek és minőségek című fejezete foglalkozik -. Ennek megfelelően a különféle típusú megbetegedésekre különféle táplálékokat tartanak gyógyító hatásúaknak.

A rlung rendellenességek eseten javasolt ételek és italok között szerepel a

• lóhús (rta'i sa),
• szamárhús (bong-gi sa),
• mormotahús ('phji-ba'i sa),
• több éves szárított hús (lo-sa),
• emberhús (sa-cshen).

[A tibeti források tapintatosan „nagy hús” (sa-cshen) néven említik.]

• magvakból sajtolt olaj ('bru-mar),
• tisztított vaj (lo-mar),
• barna cukor (bu-ram),
• fokhagyma (szgog-szkja),
• vöröshagyma (bcong),
• friss, meleg tej ('o-ma),
• zöldségekből erjesztéssel készített leves, melybe árpalisztből készült tésztát tesznek (lcsa-ba ra-mnye zan-cshang),
• barna cukorból készült likőr (bur-cshang),
• őrölt csontból főzött szesz. (rusz-cshang).

Gyógynövény ábrázolások

• tehén vagy kecske tejéből készült aludttej (ba ra'i zso),
• tehén vagy kecske tejéből készült író (dar).

(Tibetben: a vaj lenyerése után visszamaradó savanyú tejüledék.)

• friss vaj (mar gszar),
• vadhús (ri-dvagsz sa),
• kecskehús (ra-sa),
• sovány, friss marhahús (szkom-sa gszar-pa),
• só és árpaliszt nélküli könnyű leves (cshag-che),
• "fehér" pitypang (Taraxacum sp.) (szkjabsz),
• "fekete" pitypang (Taraxacum sp.) (khur-chod),
• forró víz (cshab-cha),
• hideg víz (cshu-bszil),
• forralás után lehűtött víz (bszkol-grangsz),

• birkahús (lug-gi sal),
• vadjak húsa (g-jag-rgod-kji sa),
• ragadozó emlősök húsa (gcsan-gzan-gji sa),
• hal (nya'i sa),
• méz (szbrang-rci),
• vízben főtt pörkölt árpaliszt ('bru rnying zan-dron),
• 'bri-mo tejéből készült aludttej ('bri-ji zso),

(A jak nősténye. Jak néven csak a hím állatot illetik.)

• 'bri-mo tejéből készült író ('bri-ji dar),
• erős sor (gar-cshang),
• forralt víz melegen fogyasztva. (cshu-szkol).

Akupunkturás pontok ábrázolása

Akupunkturás pontok ábrázolása

• A rlung betegségek gyógyszerei édes, savanyú illetve sós ízűek, míg belső minőségeiket tekintve "olajosak", "nehezek", és "lágyak".
• A mkhrisz-pa gyógyszerek édesek, keserűek avagy fanyarok, másrészt "hűvösek", "hígak" és "tompák".
• A bad-kan gyógyszerek ízei: csípős, savanyú és fanyar, belső tulajdonságaik pedig: "éles", "durva" és "könnyű".

Két olyan gyógyító eljárás ismert a tibeti orvostudományban, melyet e belső tulajdonságokkal és ízekkel összehangoltan alkalmaznak, nevezetesen a csillapítás és a megtisztítás. Az előbbinél a gyógyszer hatásaként a beteg rendellenes állapotát okozó testnedv csillapodik, s visszaáll a nedvek egyensúlyi helyzete, míg a másik módszernél a szervezet hányás vagy a belek kiürítése által kiveti magából a rendellenesség okozójának fölös mennyiségét.

• A rlung betegségek csillapítására folyékony halmazállapotú gyógyszereket (khu-ba) vagy gyógyszeres olajokat (szman-mar) használnak.
• Mkhrisz-pa bajokat főzetekkel (thang) és por alakú gyógyszerekkel (phje-ma) csillapítanak,
• míg a bad-kan csillapítását pirulákkal (ril-bu) és porított orvosságokkal (tresz-szam) végzik. A folyékony gyógyszerek három fajtája:

• csontok megőrlésével nyert, s valamilyen folyékony hordozóanyagba kevert gyógyszer,
• a "négy étel" valamelyikéből (hús, olaj, barna cukor, állott sör) készült lé,
• szárított birkafejből főzött leves.

• szerecsendió (dza-ti),
• fokhagyma (szgog-szkja),
• a "három gyümölcs" (brasz-bu gszum)

(A Három Gyümölcsöt két különböző forrás eltérően adja meg. Sarat Chandra Das tibeti-angol szótára szerint ezek:
1. Terminalia chebula (a-ru-ra),
2. Terminalia belerica (ba-ru-ra),
3. Phyllanthus emblica (szkju-ru-ra);
Yeshi Dhonden és Jhampa Kelsang szerint azonban
1. Terminalia chebula (a-ru-ra),
2. Crataegus sanguinea
3. Crataegus pinnatifida),

• az "öt gyökér" (rca-ba lnga),
• a "nagy gyógyszerként" ismert szer, Aconitum ferox Wall. (szman-cshen).

A főzetek:

• Inula helenium L., (ma-nu)

(Két indiai gyógynövény (thu-mu-zsang és cshin-mu-zsang) Tibetben ma-nu összegoglaló nevet kapott. Illatos gyökerét használják gyógyszerként. Dag-jig gszar bszgrigsz. Mcho-szngon mi-rigsz dpe-szkrun-khang, 1979. 582.),

• Sophora flavescens Solander (szle-tresz)

(Fatörzsekre kúszó növény, kérge (sun-pa) vörös, levelei tojás alakúak … szárát gyógyszernek törik. DJ-836.),

• Gentiania barbata (tig-ta)

(Nagyon keserű (kha-ba) növény, epegyógyszer, három fajtája ismert: indiai, nepáli és tibeti. DJ-290.),

• a "három gyümölcs" (brasz-bu gszum).

Por alakú gyógyszerek elsősorban a következő anyagokból készülnek:

• kámfor (ga-bur),
• fehér szantál (can-dan dkar-po),
• sáfrány (gur-gum),
• bambusz-manna, Bambusa textilis McClure (csu-gang).

(Tabasir, a bambusz csomóiban rejtőző gyógyhatású anyag.)

• Aconitum heterophyllum Wall. (bcan-dug),
• különféle ásványi sók.

• gránátalma (sze-'bru)

Rhododendron adamsii (da-lisz) (Magát a növényt „kagyló-fának” (dung-sing), egyes vidékeken pedig „fehér szu-ru”-nak nevezik. A virágból nyert gyógyszer neve (da-lisz). DJ-354.),

• különféle sók és - mészkristályok (csong-zsi)

(Fehér, puha apró kő, 5 fajtája ismert. DJ-1208.).

Ez utóbbi szerek a testre melegítő hatással vannak.

Tibeti orvosi műszerek

Mkhrisz-pa betegségek esetében a beteget

• izzasztják,
• eret vágnak rajta vagy
• hideg vízesés alá állítják.

Bad-kan rendellenességek korrekciójakor gyakorta használnak

• forró vizes borogatásokat,
• időnként nemesfémekből készült szerszámokkal égetik meg a beteg testének bizonyos pontjait.