| A betegség megnyilvánulása |
|
|
|
| Tibeti gyógyászat |
| Írta: Buffo |
| 2009. május 12. kedd, 14:17 |
|
Megismerkedvén az egészséges test építőelemeivel, következzék a Négy Tantra vonalát követve a patológia fatörzsének kilenc ága:
1. A betegség oka a tudatlanságban, másképpen a buddhista felfogás szerinti három főbűnben rejlik. A három ok a vágy ('dod-cshagsz), a harag (zse-szdang) és a tompultság vagy ostobaság (gti-mug), melyek előidézik a rlung, a mkhrisz-pa és a bad-kan összhangjának felbomlását. Ez az a pont, ahol első látásra felfedezhető annak a pszichoszomatikus elméletnek tanítása, mellyel Európában még nem oly régen foglalkoznak, Tibetben viszont a betegségek kialakulásának elsődleges okát alkotja. Ebből a szempontból tekintve a buddhizmus által javasolt életmód helyes gondolata, megfelelő beszéde és helyénvaló cselekedetei a morális értéken kívül tulajdonképpen a profilaxist, a betegség megelőzésének szintjét képviselik. Van azonban még egy pont, ahol a buddhizmus hozzáadott valamit a medicinához. Arról van szó ugyanis, hogy a kór megjelenhet a jelen születést megelőző életek valamelyikében elkövetett cselekedet következményeként. Ez valójában kívül esik a tibeti orvosi rendszeren, s nem érvényes rá a három buddhista bűnnek a három "életnedvvel" való kapcsolata, mely szerint a vágy "szelet" (rlung), a harag "epét" (mkhrisz-pa), az ostobaság pedig "nyálkát" (bad-kan) gerjeszt. Ezeket a bajokat többnyire orvosilag gyógyíthatatlannak tekintik, pontosan a karma, a "tett-következmény" elmélet miatt. Ugyanakkor éppen a karma az, amely meghozhatja a gyógyulást az ilyen betegségekből, hiszen további, a betegségeket létrehozó tettekkel ellentétes értelmű cselekedetek eredményeképpen a beteg gyógyulást is nyerhet. Amennyiben valaki végül is eljutott a betegség szintjére, akkor lép be a képbe a tulajdonképpeni gyógyítás, melyről a Négy Gyökér tudósít.
2. A rendellenességeket közvetlenül kiváltó feltételek a következők:
Mindezek a rlung, a mkhrisz-pa vagy a bad-kan gyarapodását idézik elő. Ha az egyensúly felborult, létrejön a 3. patogenezis, mégpedig a következő módon: a betegség
4. A betegség patológiás területeit tekintve a test három részre oszlik:
Amint az az elnevezések tibeti nevéből is kitűnik, a három nedv elhelyezkedése szintén kapcsolatba hozható a test ilyen módon történő felosztásával. A bad-kan az agyra támaszkodván a test felső részében lakik, a mkhrisz-pa a májjal van kapcsolatban és a test középső részét foglalja el, míg a rlung a csípőcsontok vidékén honos, így a test alsó részét uralja. 5. A betegség patológiás pályáit illetően a következő a helyzet. Ezt a 15 elemet hármas egységekre osztják a nedvekkel összeegyeztetve. A rlung pályái: A mkhrisz-pa pályái:
A bad-kan pályái:
6. Az életkorokra jellemző patológiás hajlamokon azt kell érteni, hogy az emberek idősebb életkorban a rlung típusú betegségekre hajlamosabbak, a középkorúak a mkhrisz-pa, a legifjabbak pedig a bad-kan betegségeire. Ezek a hajlamosító tényezők a tartózkodási hely tekintetében is érvényesek, mégpedig oly módon, hogy a hideg és szeles vidékek inkább kedveznek a rlung terjedésének, a forró, száraz területeken jobban növekszik a mkhrisz-pa, a nyirkos helyek elsősorban a bad-kan gyarapodását segítik elő. Az életkor és a lakóhely hatásait a Négy Tantra kiegészíti még egy tényezővel, az év- és napszakok egészségre gyakorolt hátasával. A rlung rendellenességek a nyár folyamán legjellemzőbbek, a napszakok tekintetében pedig este és közvetlenül hajnal előtt, a mkhrisz-pa időszakok az ősz, a délután és az éjszaka, míg a bad-kan rendellenességek elsősorban tavasszal illetve szürkületkor és hajnalban lépnek föl. 7. A biztos halállal végződő esetek:
8. A tizenkét káros reakció avagy a mellékhatások:
9. Az összes rlung és bad-kan egyensúlyi zavar a hideg betegség-kategóriákhoz tartozik, és víz természettel bír. A vér és a mkhrisz-pa összes zavara azonban meleg betegség-kategória és tűz természetű. A férgek és a nyirok okozta zavarok mind hideg, mind meleg típusúak lehetnek. Íme, ismét egy párhuzam: Dél- és Közép-Amerika egyes területein ma is elsődleges fontossággal bír a népi orvoslásban a hideg - meleg elmélet. Itt nem mérhető fizikai jellemzőkről van szó, hanem az ételek és gyógyszerek minőségeinek hatásáról. Ezek az ismeretek talán az európai hódítás révén kerültek Amerikába, konzerválván ott az akkori európai szemléletet, ugyanis a legrégebbi európai gyógyszerészeti hagyományok ezekkel analóg elképzeléseket tükröztek. |



