| Magyarok, akik ÍGY vagy ÚGY kapcsolatba kerültek a Kelettel (Ligeti Lajos) |
 |
 |
 |
| Magyarok Keleten | ||||||||||||
| Írta: Buffo | ||||||||||||
| 2009. május 19. kedd, 00:00 | ||||||||||||
|
Aki ÍGY is és ÚGY is: LIGETI LAJOS
Amikor az egyetemet elkezdtem, még tartott órákat magyar szakosoknak is a török és a magyar nyelv kapcsolatairól. Ezek az órák valami olyasmit jelentettek, amit később már nem lehetett utánozni. Megvolt persze erre Li Bags-nak (ahogy a mongolok őt nevezték) minden alapja, hisz ő volt az, aki először barangolta be a Belső-Mongóliát, Kína mongolok lakta területeit a két háború között. Legendás személyiséggé vált. Számos legenda terjedt róla, melyeknek egy része nyilvánvalóan valóság volt. Valóság volt, hogy a Kútvölgyi kórházban egyszer együtt ápolták őt Kádár Jánossal, amikor is Kádár a maga rendkívüli műveltségével közölte vele – akire igazán nem lehetett ráfogni, hogy „kispályás” volt, hogy őt és a többieket (értsd keletkutatókat) csak kegyből tartják és fizetik. Azt is rebesgették róla, hogy egyszer Kínában, midőn egy kongresszuson vett részt, beszélgetésbe elegyedett egy észak-kínaival és egy dél-kínaival. Tudnivaló, hogy a beszédben ezek nem értik meg egymást. A beszélgetés elején egy darabig írásban kommunikáltak, majd mikor ezt az Öreg megunta, tolmácsolni kezdett a déli és az északi között. A legendák persze ugyanolyan mobilak, mint minden más a világon, ugyanis ezt a történetet később Ligeti egyik tanítványáról, Kara Györgyről is hallottam.
Amikor elkezdtem „aspiranturámat” (ezt a szót a fiatalok lassan már csak értelmező szótárból fogják megérteni), Ligeti volt az, aki felvételiztetett. Rendkívül segítőkésznek bizonyult, és mindenben támogatott. Ezt azonban nem kizárólag velem tette meg. A szűkös helyzetben, ami az oktatásban azért mindenkori állapot volt, kapcsolatait és tekintélyét latba vetve minden tanítványának képes volt állást kreálni. Ez azóta már nem működik. Ma már senki sem képes ilyesmire, igaz, az idők elég sokat változtak. Egy alkalommal, mikor a Belgrád rakparti lakásán beszélgettünk, távozáskor megkérdeztem tőle a telefonszámát, hogy a legközelebbi találkozás időpontját telefonon egyeztethessük, rámförmedt: Minek kérdez tőlem olyasmit, amit máshonnan is megtudhat?! (Forrás: Nagy Zoltán feljegyzései. Kiadatlan)
Szülővárosában érettségizett kitűnő eredménnyel. Érettségi után az Eötvös-kollégium tagjaként a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen tanult klasszika-filológiát és törököt, 1925-ben doktorált. 1925-től 1928-ig Párizsban, a Sorbonne-on tanult mongolisztikát, tibetisztikát és sinológiát. 1928-30-ban a Kínához tartozó Belső-Mongóliában, 1936-37-ben Afganisztánban járt kutatóúton. 1940-es japán útját a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium támogatta. Keleti kutatásait a magyar őstörténet megismerésének szolgálatába állította.
[Forrás: Rapport préliminaire ďun voyage ďexploration fait en Mongolie Chinoise 1928-1931 (Bp., 1933)] 1931-ben Budapesten a Pázmány Péter Tudományegyetemen Közép-Ázsia történetének előadója, 1932-től a mongol filológia tanára, 1934-től az egyetem Kelet-ázsiai Intézetének adjunktusa, 1939-től a Keleti népek történetének ny. rk. (nyilvános rendkívüli) tanára, 1940-től 1950-ig ny. r.(nyilvános rendes) tanára. 1939-től 1950-ben a Kelet-ázsiai Intézet, 1941-1945-ben a Magyarságtudományi Intézet igazgatója. 1950-től 1972-ig a Belső-ázsiai Tanszék tanszékvezető egyetemi tanára, ezzel egyidejűleg 1942-1961-ben a Kelet-ázsiai Tanszék, 1964-1971-ig a Török Filológiai Tanszék, 1972-ig az MTA Altajisztikai Tanszéki Kutatócsoportjának vezetője.1949-től 20 éven át az MTA alelnöke, 1956 és 1957 fordulóján ügyvezető elnöke volt.Ő indította útjára az Acta Orientalia (1950-) és a Keletkutatás (1973-) c. folyóiratokat, de szerkesztette a Bibliotheca Orientalis Hungarica és a Kőrösi Csoma Kiskönyvtár sorozatokat is.Magyarra fordította Szászkja pandita bölcs mondásainak tárházát (Bp., 1984. Tandori Dezső költői tolmácsolásában) és a Mongolok titkos történetét (Bp., 1962).11 ezer kötetes magánkönyvtárát a SZTE Egyetemi Könyvtárnak adományozta, ezzel megalapozta Szegeden egy orientalisztikai könyvgyűjtemény létrejöttét, amely nagyban segítette a szegedi Bölcsészkaron folyó altajisztikai és steppetörténeti oktató- és kutatómunkát.Főbb művei (Forrás: wikipedia)
|
