| Keletiek Magyarországon: Durics Huszein Hilmi, Budai Főmufti |
|
|
|
| Keletiek Magyarországon | ||||
| Írta: Buffo | ||||
| 2009. május 20. szerda, 00:00 | ||||
|
Az 1. világháború végén, midőn a Monarchia kénytelen elviselni a veszteségeket, a hadseregben szolgáló bosnyák tisztek között találjuk Durics Huszein Hilmi agát, aki 1887 november 11-én született Boszniában.
1914. év októberében a Monarchia muszlim vallású katonáinak tábori lelkészévé nevezték ki. A világháború után a szerbek elől menekülve Bécsbe került. 1919-ben házasságot kötött Hindy-Szabó Elek testőrezredes lányával, majd 1920 októberében Budapestre költöztek. Durics hamarosan budai nagymufti lett. Első szentbeszédét 1931 augusztus 20-án mondta el. Imájába belefoglalta a magyar hazát és Horthy Miklós kormányzót is. 1927 februárjában magyar állampolgárságot kapott. A fővárosnál vállalt munkát, mint „javadalmiőr”. Az imába belefoglalt Horthy dicsérete ellenére a hatóság nem ismerte el a Durics által létrehozott és vezetett Gül Baba Egyházközséget. (A Durics által ekkor írt Iszlám hittankönyv elolvasható a Digitális Kelet című oldalunkon.) Durics ekkor különféle szállodákban lakott, melyet térítésmentesen bocsájtottak rendelkezésére. Abban a hitben élt, hogy hamarosan a Budán felépítendő mecsetbe költözhet - mely mellett egy iszlám főiskolát is szeretett volna megnyitni - addig pedig a szállodákban folytak az imák is. Mindehhez azonban nem álltak rendelkezésre az anyagiak, ezért a muszlim közösség vezetői különféle hatalmasságoknál igyekeztek támogatást szerezni, így Gömbös Gyulánál is próbálkoztak. Durics a viszonttámogatás reményében nyíltan támogatta Gömböst, mely akciója a Gömbös-kormány idején a muszlimok számára magas állásokhoz vezetett. Durics egyidejűleg külföldön is próbált támogatáshoz jutni. Eljutott Egyiptomba, Szíriába, Palesztínába, Irakba és Indiába. Mivel mindezek ellenére a mecset és az iskola felépítésére nem gyűlt össze elegendő összeg, Durics ezután próbálkozott Zogu albán királynál, majd Mussolininél is, és politikai oldalválasztás gyanánt belépett a nyilas Nemzeti Frontba. 1940 februárjában halt meg a János Kórházban tüdőbetegségben. Temetése február 6-án volt a temették el a Rákoskeresztúri Új Köztemető 124-es parcellájában. Sírja ma is ott található. (Forrás: Medriczky-hagyaték. In.: Fővárosi Önkormányzat Levéltára. XIV. 24.) |




