Durics ekkor különféle szállodákban lakott, melyet térítésmentesen bocsájtottak rendelkezésére. Abban a hitben élt, hogy hamarosan a Budán felépítendő mecsetbe költözhet - mely mellett egy iszlám főiskolát is szeretett volna megnyitni - addig pedig a szállodákban folytak az imák is.

 

Mindehhez azonban nem álltak rendelkezésre az anyagiak, ezért a muszlim közösség vezetői különféle hatalmasságoknál igyekeztek támogatást szerezni, így Gömbös Gyulánál is próbálkoztak. Durics a viszonttámogatás reményében nyíltan támogatta Gömböst, mely akciója a Gömbös-kormány idején a muszlimok számára magas állásokhoz vezetett.

 

Durics egyidejűleg külföldön is próbált támogatáshoz jutni. Eljutott Egyiptomba, Szíriába, Palesztínába, Irakba és Indiába. Mivel mindezek ellenére a mecset és az iskola felépítésére nem gyűlt össze elegendő összeg, Durics ezután próbálkozott Zogu albán királynál, majd Mussolininél is, és politikai oldalválasztás gyanánt belépett a nyilas Nemzeti Frontba.

 

1940 februárjában halt meg a János Kórházban tüdőbetegségben. Temetése február 6-án volt a temették el a Rákoskeresztúri Új Köztemető 124-es parcellájában. Sírja ma is ott található.

 

(Forrás: Medriczky-hagyaték. In.: Fővárosi Önkormányzat Levéltára. XIV. 24.)