top
logo


Keletiek Magyarországon: Durics Huszein Hilmi, Budai Főmufti PDF Nyomtatás E-mail
Keletiek Magyarországon
Írta: Buffo   
2009. május 20. szerda, 00:00
Az 1. világháború végén, midőn a Monarchia kénytelen elviselni a veszteségeket, a hadseregben szolgáló bosnyák tisztek között találjuk Durics Huszein Hilmi agát, aki 1887 november 11-én született Boszniában.
 
Durics Huszein Hilmi

1914. év októberében a Monarchia muszlim vallású katonáinak tábori lelkészévé nevezték ki. A világháború után a szerbek elől menekülve Bécsbe került.
 
1919-ben házasságot kötött Hindy-Szabó Elek testőrezredes lányával, majd 1920 októberében Budapestre költöztek.
 
Durics hamarosan budai nagymufti lett. Első szentbeszédét 1931 augusztus 20-án mondta el. Imájába belefoglalta a magyar hazát és Horthy Miklós kormányzót is.
 
1927 februárjában magyar állampolgárságot kapott. A fővárosnál vállalt munkát, mint „javadalmiőr”.
 
Az imába belefoglalt Horthy dicsérete ellenére a hatóság nem ismerte el a Durics által létrehozott és vezetett Gül Baba Egyházközséget. 
(A Durics által ekkor írt Iszlám hittankönyv elolvasható a Digitális Kelet című oldalunkon.)
Durics ekkor különféle szállodákban lakott, melyet térítésmentesen bocsájtottak rendelkezésére. Abban a hitben élt, hogy hamarosan a Budán felépítendő mecsetbe költözhet - mely mellett egy iszlám főiskolát is szeretett volna megnyitni - addig pedig a szállodákban folytak az imák is.
 
Mindehhez azonban nem álltak rendelkezésre az anyagiak, ezért a muszlim közösség vezetői különféle hatalmasságoknál igyekeztek támogatást szerezni, így Gömbös Gyulánál is próbálkoztak. Durics a viszonttámogatás reményében nyíltan támogatta Gömböst, mely akciója a Gömbös-kormány idején a muszlimok számára magas állásokhoz vezetett.
 
Durics egyidejűleg külföldön is próbált támogatáshoz jutni. Eljutott Egyiptomba, Szíriába, Palesztínába, Irakba és Indiába. Mivel mindezek ellenére a mecset és az iskola felépítésére nem gyűlt össze elegendő összeg, Durics ezután próbálkozott Zogu albán királynál, majd Mussolininél is, és politikai oldalválasztás gyanánt belépett a nyilas Nemzeti Frontba.
 
1940 februárjában halt meg a János Kórházban tüdőbetegségben. Temetése február 6-án volt a temették el a Rákoskeresztúri Új Köztemető 124-es parcellájában. Sírja ma is ott található.
 
(Forrás: Medriczky-hagyaték. In.: Fővárosi Önkormányzat Levéltára. XIV. 24.)
 
 

bottom

Támogatja a Joomla!. Designed by: Joomla 1.5 Template, ioncube. Valid XHTML and CSS.