A török világ hajdani középületei századok óta pusztulnak. Van, amelyik már csak a legendákban él. Ilyen például Szulejmán szultán sírhelye is, amelynek helyéről történészek régóta vitáznak, de megtalálni még senkinek sem sikerült.
Szulejmán szultán
Az Oszmán-ház egyik legnagyobb szultánja, a közel fél évszázadon át uralkodó Szulejmán Szigetvár bevétele előtt két nappal, 72 éves korában. 1566. szeptember 5-én halt meg. Holttestének ágy részeit, így a szívét is arany edénybe zárták, majd sátrában ásott gödörbe helyezték örök nyugalomra. Azon a helyen fiának, II. Szelimnek rendeletére ugyanazon évben fehér árványból építettek mauzóleumot. A leírások alapján
(Elsősorban: Evliva Cselebi török világutazó magyarországi utazásai 1660-1661. Gondolat. Budapest, 1985.)
feltehető, hogy a szultáni türbe egyike volt a halotti kultusz legszebb hazai emlékeinek - és amely egy órányi távolságra volt a végvárnak számító, de a törökök által újjáépített Szigetvár falaitól - a források szerint - keletre.
A türbe mellé hamarosan dzsámit, kolostort és laktanyát építettek a törökök, és palánkkal vették körül a szent sírt a széltében-hosszában portyázó végvári vitézek gyakori rajtaütései ellen.
A türbe idővel igen látogatott kegyhelynek számított nem csak a török, hanem a magyar lakosság is felkereste. A kis erősségben álló helyiséget a türbe épületéről nevezték el magyarosan ürbéknek, amely neve Turbék szóban ma is tovább él. A legenda szerint az itt épült templom a valahai türbe helyén áll. (Ezt a véleményt támogatja Gerő Győző. (Gerő Gvőző:Az Oszmán-török építészet Magyarországon. Dzsámik, türbék. Fürdők. Művészettörténeti füzetek, 12. Akadémiai kiadó. 1980.)
Szulejmán isztambuli türbéje
A mai 67-es út mentén épült fel a török-magyar barátság park a török állam támogatásából, mely az emlékművön kívül a hajdani mauzóleumra építészetileg rímelő fehér márvány kutat is agában foglalja. A jogos kérdést Takáts Sándor ; (1860-1932} vetett fel: hol is állt egykor Szulejmán síremléke? Szerinte - és az ő nyomán mások szerint is - tévedés azt hinni, hogy a elenlegi barokk kegytemplom helyén állott volna a szultáni türbe, amelyet ma többen feltételeznek.
(Takáts Sándor: Rajzok a törökvilágból IV.k. 129.)
A kérdésre választ ad Leandro Anguissola (1652-1720) olasz származású, császári szolgálatban állott hadmérnök. Az ostromzár ideje alatt készítette el azt a helyszínrajzot, ahol nem csak Szigetvárt, hanem környékét is ábrázolja. A helyszínrajzot 1689. február 3-án fejezte be, tehát a vár átadásának napjaiban. (Leandro Anguissola: Abriss von der Stadt und Verstung Sigeth 1689. Kriegsarchiv, Feldakten Wien. 117 (fasc.167.). A térkép első másolata 1980 táján került elő Molnár József azóta elhunyt építészmérnök adományként, aki annak alapján először tett javaslatot a türbe valódi helyszínére, melyet az újabb kutatások igazolni látszanak.)
A rajz katonai szempontból mérnöki precizitással készült. Rajta a felduzzasztott Almás patak mocsaras területének közelében, ötszög alakú ligetben ábrázolja Szulejmán szultán síremlékét.
Anguissola helyszínrajza valószínűsíti Takáts Sándornak azt a megállapítását, hogy a türbe nem a jelenlegi barokk kegytemplom helyén volt, hanem a vártól keletre ugyan, de az Almás patak közelében. (A rendelkezésünkre álló adatok alapján a keleti irány feltételezése nem állja meg a helyét.)
Anguissola térképe Szigetvárról 1689-ből A türbe kinagyítva a fenti térképről
A síremlék helyének legújabb - és bizonyíthatóan helyes - lokalizációja Anguissola térképének a FÖMI ARCHIVUM légifelvételével való egybevetése alapján történt.
(Földmérési és Távérzékelési lntézet. MO-200018607)
Az egybevetés alátámasztja Anguissola térképének rendkívüli precizitását és a vártól ugyan nem keletre, hanem az északi iránytól keletre vártól számított 12 foknál pontosan megfigyelhető z az ötszögű elváltozás, amelyről az irodalom megemlékezik, és amelynél az ötszög oldalai pontosan megfelelnek az Anguissola térképén jelölt ötszög oldalai irányának hajszálpontosan a térképen megjelölt távolságban. Az Almás patak egy helyen kiszélesedik, mely részt a helyi lakosság ’gát’ néven ismer. A gátnak nevezett emlék azonban már csak méretei és elhelyezkedése folytán gátként semmiképp em funkcionálhatott, annál inkább hídként, melyen keresztül a főúton érkezők megközelíthették a sírhelyet. A építmény pontosan követi az Anatóliában ma is megtalálható oszmánkori idak szerkezetét.
Kutatást igényel a türbe helyétől kb. 500 méter távolságban északra található azon szabályos kör alakú elszíneződés is. mely a feltételezések szerint a szultáni sátor helyét jelzi a vár stromának idején, ahol Szulejmánt először temették el, midőn vezírjei titokban kívánták tartani az uralkodó halálát.
A „KANÚNI” /Szulemán szultán epitetonja: “A törvényhozó”/ PROJEKT FÁZISAI
1. Fázis (végrehajtva) - AZ ELÉRHETŐ ANYAGOK ÖSSZEGYŰJTÉSE ÉS ELEMZÉSE
Ez a fázis az összes Magyarországon (Országos Levéltár, Vízügyi Levéltár, Földtani Intézet, Térképészeti Intézet, Katonai Levéltár, Nemzeti Múzeum, Széchenyi Könyvtár, valamint vidéki evéltárak, így Pécs és Kaposvár intézményei) vagy külföldön (Bécsi, Kriegsarchiv) elérhető információ (szövegek, térképek, rajzok és más adatok, beleértve a légifotókat is) összegyűjtését jelentette.
A Szulejmán szultán eredeti temetkezési helyének fellelésére alkalmas első dokumentum Leandro Anguissola (1653-1720) olasz hadmérnök, térképész és kapitány munkája. Ő volt az, akinek ehetősége nyílt egy pontos térképet készíteni azokban a napokban, amikor a vár a törökök kezéről átkerült a császári csapatok birtokába.
Mivel a környéken az egyetlen magaslati pont a szigetvári várban álló mecset minaretje volt, igen valószínűnek látszik, hogy a térkép szögeit ebből a pontból mérte ki. Ennek megfelelően jó kunk van azt feltételezni, hogy a térkép szögei rendkívül pontosak, ami talán bizonytalanságokat rejthet, az csupán a távolságok felmérése lehet, melyek felméréséhez nem álltak endelkezésre olyan akkurátus műszerek, mint a szögméréshez.
Ezt a fázist a VINOK Alapítvány (történész, régész, turkológus) szakemberei végezték a Katonai Levéltár Térképészeti Osztályának, az Országos Széchenyi Könyvtár szakembereivel, a öldtani Intézet főtérképészével és a Budapesti Történeti Múzeum oszmán-török korra specializálódott vezető régészével együttműködésben.
2. Fázis (végrehajtva) - A TÜRBE HELYSZINÉNEK AZONOSÍTÁSA DTM RÉVÉN
Az adatok elemzése, a türbe helyszínének valamint annak a helynek lokalizációja, ahol Szigetvár ostromának idején a szultán sátra állt georeferencia térkép (DTM) készítése által. Ezt a eladatot a GEOMEGA Földtani és Környezetvédelmi Kutató - Szolgáltató Kft végezte. A terület georeferencia térképe
3. Fázis (végrehajtva) - GPS TESZT
A feladatot a GEOMEGA Földtani és Környezetvédelmi Kutató - Szolgáltató Kft és a VINOK Alapítvány végezte a fenti történész, régész és térképész kollégákkal együttműködve. A helyszíni mérési eredményeknek a légifotókkal történt összevetése értékes eredményhez vezetett.
Az egykori komplexumról mindössze egy korabeli vázlat áll rendelkezésünkre. Esterházy Pál nádor 1664-ben meglátogatta a sírt és vázlatot is készített róla. A vázlat azonban nem tartalmaz em tájolást, sem pedig méretezést, ennek megfelelően a kiindulási pont kizárólag az egyetlen ma is meglévő topográfiai elem, az épületet egykor körülvevő vizesárok mai maradványa jelenthette.
Esterházy vázlata
Feltételezve azt, hogy az épületkomplexumot az Iszlám hagyománainak megfelelően Mekka irányába (kibla) tájolták, (Qiblah Direction in Szigetvar/A kibla iránya Szigetvárott: 136.507359 from North Clockwise), a vázlatot ebbe az irányba forgatva az alábbi helyzetet kapjuk, ahol a ma is meglévő vizesárok iránya, mely valaha a közeli Almás patakból kapta vizét egybeesik a légifotón látható valószínű hellyel.
1664-es vázlat legvalószínűbb tájolása
Mekka iránya 
A helyszínen a talajban látható egy árok – a képen narancssárgával jelölve -amely 100%-ban egybevág az Esterházy által rajzolt vizesárokkal. Feltételezve azt, hogy a színessel jelölt vonal =a meglévő árok, melynek átlagos mélysége ma cca. 0,5 méter) és az Esterházy rajzán jelölt vizesárok egy és ugyanaz, megkaphatjuk a néhai épület tájolását és valószínű méreteit. (Az lábbi értékek helyszíni mérések eredményei és általuk felvázolható a valószínű elrendezés.)
A rózsaszínű szekció az ároknak azon részét jelzi, amely valaha az Almás patak vizét az épületet körülvevő vizesárokhoz vezették. Átlagos mélysége ma 1 méter. Az Almás patakot özvetlenül a kitéglázott rész mellett éri el, mely rész valaha a komplexumhoz vezető híd pillérje lehetett, s melyet egy bukógáttal láttak el az épület vízellátásának biztosítása érdekében, és ely a rövid videofelvételen is megfigyelhető.
Az épület lerombolása valószínűleg az azt körülvevő vizesárok feltöltődésével járt, míg az épülethez vezető árokszakasz mentén nem állt épület, kevesebb törmelék híján ez a szakasz evésbé töltődött föl, így lehetséges a többi résznél mintegy fél méterrel nagyobb átlagmélység.
Tudnivaló, hogy árkok nyomai 400 év után is nyilvánvalóak. Ismeretesek a neolitikumból származó, máig megmaradt árkok is, hiszen a régészetben – a történelemhez képest, különösen a elszín morfológiájának változás terén – 400 év jelentéktelen időszak.
Helyszíni mérési eredmények az épület méreteinek bemutatására
Az alábbi fotó, melyet a budapesti Hadtörténet Intézetben őriznek, azt bizonyítja, hogy ugyanazon erdőnek egyes részei más és más jelleggel bírnak. A középső és déli részben az erdőt ekka irányába telepítve találjuk. Semmi más nem indokolja a fáknak ebben az erdőrészben való ilyen irányú telepítését, ezen kívül az erdő egyetlen más része sem követi ezt a telepítési rányt, aminek egyetlen magyarázata a türbe itteni helyszíne lehet.
Az erdő ezen része eltérően az észak-keleti résztől, fejlettebb. Ez a rész gyérebb a képen, így a több mint 50 éves időszak megőrizte az erdőrészek közötti különbséget.
A kérdéses terület az 1950-ből származó légi felvételen
4. Fázis (végrehajtandó) – TALAJELLENÁLLÁS MÉRÉS
A talajellenállás mérése – mely közvetlen bizonyítékkal szolgálhat – a régi épületek lokalizációját tűzi ki célul, megelőz minden manuális földmunkát. Ezáltal pontosan kijelölhetők az érintett terület határai, ahol az ásatás elvégzendő. Tekintettel arra, hogy ezen vizsgálat szinte 100%-os pontossággal igazolhatja a valaha itt állt épület alapjainak jelenlétét, negatív eredmény esetében (amely a rendelkezésre álló dokumentumanyag és az előzetes bizonyítékok fényében egyáltalán nem valószínű) a teljes projekt abbahagyható, és nincs szükség a folytatásra.
A várható eredményre való tekintettel érdemes szemügyre venni az alábbi ábrát, mely a vizsgálat elvégzésére felkért cég egy korábbi felmérésének eredményét, egy Budapesttől északra alált, a föld felszíne alatt 2 méterre nyugvó római villa alapjai feltárásához készült talajellenállás vizsgálat képét mutatja. A Szulejmán síremlék komplexumának esetében hasonló eredményre zámíthatunk, noha a talaj nedvességének eredményeképpen az alapok ennél mélyebben is fekhetnek.
Római villa alaprajza talajellenállás-mérés eredményeként
5. Fázis (végrehajtandó) – SZONDÁZÓ ILLETVE FELMÉRŐ ÁSATÁS a kijelölt helyszínen (az érvényes jogszabályok és irányelvek követésével)
A NASA által készítet műholdas felvételek (GoogleEarth) a terület pontos földrajzi koordinátáinak megjelölésével)
A türbe területe
A híd és az Almás patak kiszélesített része A szultán sátrának helyszine Az alapítvány jelenleg szponzorok támogatását várja a munka folytatásához, melynek következő fázisa a talajellenállás-mérése lesz. Szíves támogatásukkal itt, a freedomfortibet.org oldalon várjuk jelentkezésüket.
|
