Pekingbe érkezett a Tibeti nép szellemi vezetője, a Dalai láma küldöttsége, hogy újrakezdjék a felfüggesztett tárgyalásokat a kínai vezetőkkel. A megbeszélések 15 hónapig szüneteltek, miután a pekingi kormány elutasította, hogy a Kína irányította Tibet nagyobb önrendelkezési jogáról vitázzanak.

 

Az emigráns tibeti kormány és a kínai vezetés közt újrakezdett tárgyalásaitól elemzők nem remélnek sok eredményt. De a Dalai láma szerint az újrakezdett párbeszéd önmagában jelentős változás.

 

(Forrás: RTL Híradó)

 

A tibeti repülőtérnek komoly konkurenciát jelenthet az új állomás

 A tibeti repülőtérnek komoly konkurenciát jelenthet az új állomás

Ngari régió „csupán” négyezer méterrel helyezkedik el a tengerszint felett

 Ngari régió „csupán” négyezer méterrel helyezkedik el a tengerszint felett

 

 Kirándulás Tibetben

(Forrás: Kína Online)

 

 

 

 

 

 

 

Az átlag 4000 méter magas fennsík, amelyet „a világ tetejének” is neveznek, Kína délnyugati részén található, ahol a rendkívüli hideg és a levegő alacsony oxigéntartalma is megnehezíti az életfeltételeket.

 

Csao Mien, a Kínai Tudományos Akadémia kunmingi zoológiai intézetének kutatója elmondta: a paleolitikumból származó kőszerszámok, amelyeket az elmúlt években találtak a térségben, a régészekben megerősítették azt a meggyőződést, hogy a fennsíkon akár 30 ezer évvel ezelőtt is élhettek már emberi lények.

 

Ám a késői kőkorszakban, mintegy 23 ezer éve erőteljes hőmérséklet-csökkenés következett be a Földön, és ennek következtében sok faj kihalt. „A tudósok között heves vita alakult ki arról, hogy a modern emberek a fennsíkon képesek voltak-e a túlélésre a kedvezőtlen körülmények között” – mondta el az antropológusnő.

 

Csang Ja-ping, a kunmingi intézet igazgatója vezetésével három éve jött létre az a genetikai kutatócsoport, amelynek Csao és egy német kutató is tagja. 680 genetikai struktúrából gyűjtöttek be genom-mintát tibetiektől, több olyan, tibetiek által lakott területről, mint Tibet, Kanszu, Szecsuán és Jünnan tartomány, ezek közül 388 minta származott magából Tibetből.

 

„Eredményeink, amelyek a minták mitochondriális DNS genom változásainak elemzésére alapozódnak, megerősítik, hogy a tibeti anyaági – matrilineáris –, összetevők nagy többsége a mai Észak-Kína területéről érkezett epipaleolitikus és neolitikus (a kőkorszak utolsó szakaszaiban élt) bevándorlókra vezetheti vissza őseit, azaz mintegy 10 ezer évre. Ez egybevág korábbi tanulmányainkkal” – mondta Csao.

 

A genetikai kutatásban a mitochondriális DNS a származást az anyaági vonalon teszi követhetővé sok faj esetében akár sok száz nemzedéken át. „,Egy másik fontos felfedezés az volt, hogy a kutatók azonosítottak egy ritka haplocsoportot, az M16-ot.” A genetikában ezek a csoportok alkalmasak arra, hogy belőlük az emberi lények származására következtessenek vissza.

 

„A tibeti matrilineáris összetevőktől eltérően, amelyeket közvetlenül észak-kínai bevándorlóktól örököltek, az M16 közvetlenül a modern eurázsiaiak genetikai komponenseiből ered” – mondta el Csao. „Különböző genetikai dátumozási módszerek szerint az M16 legalább 21 ezer évvel ezelőtt jött létre”, – tette hozzá. „Szinte kizárólagos jelenléte a tibeti lakosságban és ez a régi eredet azt sejteti, hogy az M16 jelentheti a fennsík késő kőkorszaki lakóira utaló genetikai relikviákat”,. Az archeológusnő szerint ezek a kutatási eredmények viszonylag világos választ adnak arra, hogy mikor telepedett le sikeresen a modern ember a Csinghaj-Tibet fennsíkon.

 

A régészek paleolitikus emberi kéz- és lábnyomokat fedeztek fel Lhásza közelében, a fennsíik szívében, és megállapították, hogy kb. 20 600 – 21 700 évvel ezelőtt keletkeztek. A leletek kora nagyjából megfelel az M16-énak, ez bizonyos fokig alátámasztja a genetikai kutatás eredményeit.

 

A kínai kutatók eredményeit összefoglaló cikket hamarosan közölni fogja a vezető amerikai tudományos folyóirat, a Proceedings of the National Academy of Sciences.

 

(Forrás: Hvg.hu)

 

1995 kora tavaszán azzal keresett meg négy egyetemista, hogy vezessem el őket Tibetbe. Nem mintha nélkülem nem találtak volna oda, térkép van, iránytű van, tehát nagyot tévedni nem lehet, hisz előttem van észak, hátam mögött dél... Ráadásul az volt az elképzelésük, hogy végig szárazföldön tegyük meg az utat, a repülőt elfejetve, olyan közlekedési eszközzel, ami éppen adódik.

 

Szerették volna azonban felhasználni az ismereteimet és a tapasztalatomat útjuk során. Elmondtam ugyan nekik, hogy én még soha nem jártam Tibetben, hiszen amikor 1989-ben elsőízben nekiindultam, és már a vonaton ücsörögtem Ulánbátor és Peking között, kínai utastársaim szomorúan mesélték, hogy meghalt Hu Jao Pang, az akkori egyetlen reményteljes politikus (aki azért politikus volt!), akitől az értelmiség a kínai politika normalizálódását – értsd: az állampolgárok számára javulását – várták.

Láttam néhány rendkívül őszinte megnyilvánulást, amely Hu Jao Pang halálakor volt tapasztalható.

Láttam hiradófelvételeket melyek Sztálin, az Acélember halálakor készültek az utcán megálló életről, a zokogó tömegről – noha ismerjük a láger-slágert „Tovaris Sztálin, vű balsoj ucsónűj” (Sztálin elvtárs, Ön egy nagy tudós) címmel, amely gyakorlatilag Dzsugasvili elcsapott papnövendéket a lágerek mélyéről dicsőítette. Vagy félreértettem volna valamit? Ki tudja ma már...

Láttam a spanyol tévé bemondóját, mikor sírva jelentette be: „Espanese, Franco amorto!”

Láttam Kim Ir Szen halálakor Észak Korea (kivezényelt) népét a gyász önkívületében.

[Láttam nemzedékem legnagyobb őrültjeit elmúló pillanatukban … (Buffo)]

[V.ö. Láttam nemzedékem legjobb elméit az őrület romjaiban,… (Allen Ginsberg)]

Mindezek után azonban – kivéve talán Ginsberget – hamarosan találkozhattunk olyan negatív véleményekkel is, amelyek felülírták a korábbi gyász önkívületét. Hu elvtárs esetében azonban ez elmaradt.

Kicsit késve ugyan megjelent, azonban a gyász már nem csak Hu, hanem a Tien An Men téren és környékén meghalt vagy megsérült emberek iránti gyásszá változott.

Mire Pekingbe értem, már hadiállapotra számítottam. Ezzel szemben az élet ment tovább, mintha mi sem történt volna. A téren a sárkányeregetők ugyanúgy eregették papírsárkányaikat, a mindenféle pálcikára termett étkeket ugyanúgy árulták a két kerékre és kézitolásra alapuló konyhák tulajdonosai, mink azelőtt és azóta is.

A hosszú, bódékkal szegélyezett utcasorokon akkoriban még ugyanúgy üdvözölték illő tisztelettel a külföldieket „Heló, cséndzs mani!” kiáltásokkal, mint máskor.

 

Napokkal később, a kazahsztáni Almatyból távolsági busz vitt a határ közelébe. Az út hegyeken, völgyeken, sivatagokon vezet, ám egy helyen egy természtevédelmi területen haladt át.

 

Országút a kazak steppén

Ellenőrző pont a kazak - kínai határon

Mellékesen jegyzem meg, hogy ezek nyilván összebeszéltek, mert visszafelé jövet azután kazah társaikhoz hasonlóan a kínai géppisztolyos katonák is megpróbáltak üvöltve eltántorítani a gyalog történő átsétálástól, miközben fegyverüket rám fogták. Tekintettel azonban a korábbi kazah tapasztalataimra, a kínaiak erre való célzását is megértettem, így udvariasan beszálltam egy buszba, ahol ekkor már a helyi szokások ismeretében és azokra való felkészültségemben véletlenül éppen kezemben volt egy Malájziából kapott mágikus erejű faxüzenet.

 

Ezzel az utolsó akcióval végül elértük a Kínai Népköztársaságot, ahol első dolgunk volt a helyi, kínai diákigazolványok beszerzése, mely egyáltalán nem ütközött nehézségbe, mindössze egy kisebb, méltányos összeget igényelt, melynek birtokában folytathattuk utunkat tovább Tibet felé, az eddig megszokott költségvetési szintnek megfelelően.

 

A filme megtekinthető négy részben a portálunkon:

 

 

 

„A minisztérium várja a szoftver előtelepítésének tökéletesítését segítő észrevételeket” – mondta a minisztériumi szóvivő, hozzátéve, hogy folytatják az iskolák és az internet kávézók szoftverrel való felszerelését. A kínai hatóságok július elsejétől tették volna kötelezővé a Zöld Gát elnevezésű kínai fejlesztésű alkalmazást, amellyel az erőszaktól, és a pornográfiától kívánják megóvni a kiskorúakat. A nemzetközi felháborodást kiváltó szoftver ellenzői szerint a Zöld Gát nem csak a fiatalokra nézve káros oldalakat célozza meg, hanem a kínai vezetést bíráló és az egyéb más, kényes témákkal foglalkozó oldalakat sem kíméli, bár maga a kínai internetes infrastruktúra felett is cenzúrát gyakorol a helyi kommunista vezetés.

 

A Kínában eladott új számítógépekhez kötelezően előtelepített alkalmazás indulásának elhalasztását sikernek könyvelik el az internet szabadságát féltők, miközben a kínai illetékesek kiállnak a terv jogossága mellet. A szakminisztérium szerint a szoftver a nemzetközi médiában megjelent beszámolókkal ellentétben nem gyűjti össze a gépeken tárolt személyes adatokat. Az alkalmazást következmények nélkül ki lehet kikapcsolni, vagy akár el is lehet távolítani. Az internetszűrő fejlesztői szerint az alkalmazás a szülők körében rendkívüli népszerűségnek örvend. Júniusban naponta átlagosan 100 ezer új felhasználó regisztrált a Zöld Gát honlapján, a csúcsot a napi 400 ezer új letöltő jelentette – mondta Jinhui Computer System Engineering vállalat vezetője.

 

A minisztérium statisztikái szerint a programot a hó végéig 7,17 milliószor töltötték le a cég honlapjáról és a Zöld Gát Kína-szerte 2,62 millió iskolai és 4,7 millió internet kávézóban található számítógépet véd. A szoftver kötelezővé tétele ellen korábban tiltakozást szervezők a világháló szabadságát féltőket arra szólították, hogy az indulás napján ne kapcsolódjanak az internetre. A kínai főváros népszerű művészeti negyedében szerdán összegyűlt kétszáz aktivista – akik eredetileg a demonstráció idejére próbáltak volna az internetfüggő fiataloknak „offline” kikapcsolódást szervezni – egész napos ünneplést tartott a halasztás hírére. Aj Vej-vej (Ai Weiwei), az egyik főszervező szerint ritkán fordul elő, hogy a kormány egy ilyen fontos döntést egy nappal a hatálybalépés előtt von vissza.

 

(Forrás: Origo.hu)

 

Az internetes szabadság iránti vágy Iránban, Kínában, Burmában és más diktatórikus országokban is ahhoz vezetett, hogy egyre több olyan technológia terjed el, amelyek arra szolgálnak, hogy megkerüljék a hírportálok és közösségi online honlapok cenzúrák gátját. Rohonzinski szerint ez azt jelzi, hogy mennyire jelentős az emberek információ iránti éhsége, amikor próbálják megfosztani őket a hírektől – olvashatjuk a Yahoo-n.

 

Az irániakat feldühítette a közelmúltban megtartott elnökválasztás végeredménye, amelynek nyomán a keményvonalas Mahmud Ahmadinezsád továbbra is államfő maradt, és ennek olyan közösségi honlapokon adtak hangot, mint a Facebook, a Flickr, vagy a Twitter, illetve ezeken keresztül szervezkedtek és kommunikáltak is egymással. Emellett pedig a helyiek a választást követő tüntetésekről és összecsapásokról is feltöltöttek videókat a Youtube-ra és a hozzá hasonló portálokra.

 

Ugyanakkor Teherán egyre jobban igyekezte meggátolni a hírportálokhoz és szociális közösségi hálózatokhoz való kapcsolódást. A kanadaiak által kifejlesztett Psiphon ezt a cenzúrát képes megkerülni oly módon, hogy több ezer „lyukat” üt a számítógépek tűzfalába, új utakat nyitva a leblokkolt tartalom felé. Például ha egy felhasználó egy leblokkolt BBC honlapot akar megtekinteni, akkor a Psiphon egy új proxyt keres az oldal számára. Ha a cenzorok lezárják ezt az új lapot is, akkor a szoftver azon nyomban még egy újabb proxyt biztosít, egészen addig, amíg a cenzúra le nem száll a kérdéses honlapról.

 

Rohonzinski, aki terméküket „emberi jogi szoftvernek” nevezte el, nemrég segített lerántani a leplet egy olyan kínai központú internetes kémhálózatról, amely az amerikai kormány és magánfelhasználók számítógépeibe is beférkőzött. A GhostNet közel 1300 számítógépet fertőzött meg 103 országban, magas szintű politikai és gazdasági információkhoz hozzáférkőzve.

 

A számítógépes szakember azért érezte szükségesnek, hogy a Psiphon létrejöjjön, mert az önkényuralmi államokban egyre keményebben próbálják visszaszorítani az internetet, mint szabad médiumot. A szoftver bevetése után Teherán panaszt tett a kanadai kormánynál, amiért az „segíti az iráni felkelést” a Psiphon segítségével.

 

Rohozinski visszautasította a feltevést, hogy bármilyen kormány támogatta volna, de az kétségtelen, hogy az ügyfelei között a BBC és a Voice of America kormányzótanácsa is szerepeltek. Korábban az amerikai szenátorok azt is megígérték, hogy lehetőségeikhez mérten segítnek az iráni ellenzéknek feloldani az iráni híroldalak és a szociális internetes portálok cenzúráját.

 

(Forrás: Origo.hu)

 

A 32 éves Prita Mulyasari a szólásszabadság jelképévé vált az elmúlt hetekben Indonéziában. Több mint százezren írták alá a támogató petíciót a Facebook közösségi portálon, és története a július 8-i elnökválasztási kampány egyik vitatémája lett.

 

A bíróság úgy ítélte meg, hogy a kétgyermekes családanya nem követett el törvénysértést, amikor elküldte levelét, amely a tudtán kívül került fel közösségi oldalakra. A felmentő ítéletet a hallgatóság nagy tapssal üdvözölte a Jakarta közelében fekvő Tangerang bíróságán, a fiatal nő perét a televízió élőben közvetítette. „Ez Isten akarata” – mondta Prita Mulyasari, letörölve néhány könnycseppet.

 

Mulyasarit május 13-án vették őrizetbe, majd három héten át rács mögött tartották, amíg vádat nem emeltek ellene rágalmazás miatt. Ezt a bűncselekményt Indonéziában igen szigorúan büntetik. A vád képviselője szerint „szándékosan terjesztett rágalmazó kitételeket tartalmazó dokumentumot az interneten”. A Jakarta közelében álló Omni International kórház egy elektronikus levél alapján fordult a bírósághoz, amelyben Prita Mulyasari panaszkodott a körülményekre, amelyek közepette dengue-lázban ápolták. „Nagyon dühös voltam a kórházra, amiért hazudtak nekem a vizsgálati eredményekkel kapcsolatban” – írta.

 

A kórházat heves kritika érte a sajtóban, több cikk bírálta az ellátás minőségét, és kifogásolták az is, hogy befolyásos személyek, közöttük bírák nem fizetnek a vizsgálatokért.

 

 

(Forrás: Sg.hu)

 

A sztálinista vezetésű ázsiai országban 2002-ben indult el a mobiltelefon, s bár a helyi polgárok számára méregdrágák voltak, egy évre rá húszezer előfizetője volt a szolgáltatásnak, ám 2004 májusában a kormányzat indoklás nélkül betiltotta a készülékek használatát. Egyes sajtóhírek szerint a kormányhivatalnokok számára elérhető mobilhálózat továbbra is üzemben maradt, tavaly december óta azonban újra mód nyílt arra, hogy az állampolgárok is szert tegyenek mobilkészülékre, bár a legtöbb lakos továbbra sem tudja megfizetni ezeket. Az észak-koreai kormányzati weboldal beszámolója szerint az országban most már a mobilinternet szolgáltatást is elérhetővé tették, igaz, csak korlátozott feltételekkel lehet azt használni. Az észak-koreai mobiltulajdonosok egyetlen központi webszájtot érhetnek el készülékeikről.

 

Ennek számítógépről elérhető változatát a kormányzati hírügynökség friss tartalmait, és Phenjannal kapcsolatos híreket, könyvismertetőket és befektetési tanácsokat olvashatnak, emellett helyi zenéket hallgathatnak, valamint chatelésre is lehetőség van, azt azonban nem tudni, hogy mobiltelefonról mely szolgáltatásait lehet elérni. Egyelőre azt sem tudni, hogy a 3G-s mobilszolgáltatást csak a fővárosban, vagy másutt is el lehet-e érni. A rendszert kiépítő égyiptomi Orascom cég tavaly úgy nyilatkozott, a mobilinternetes hálózat eleinte csak a kétmillió lakosú Phenjant fogja lefedni, az elkövetkezendő években azonban az egész országra kibővítik majd elérhetőségét.

 

Magukat a telefonokat is komoly korlátozásokkal használhatják a helyi lakosok, ezekről nem lehet például külföldi számokat sem tárcsázni. A Riporterek Határok Nélkül jogvédő szervezet jelentésében egyébként Észak-Koreát az internet fekete lyukaként jellemzi, mivel az országban szinte teljesen lehetetlen használni a világhálót, széles sávú hálózatot sem építettek ki, a főváros egyetlen internetkávézója is műholdas kapcsolatot használ. Észak-koreai honlapból sem létezik túl sok, ezek listáját ezen a listán lehet átböngészni.

 

(Forrás: Origo.hu)